2. Környezet

A, Magyarország – tágabb értelemben a világ

A jóakaratnak a világban kell megvalósulnia, de mi itt élünk, és hiszünk abban is, hogy ami kicsiben megvalósul, az nagyban is jelenlévő lesz. Ezen kívül szerintünk Magyarországnak kiemelt szerepe lehet, hiszen szimbolikusan leképezi a világ problémáinak egy részét: a megosztottságot, a „jólét”-re való törekvést, a társadalmi különbségeket, a vízfejűséget (az ország, a hatalom, a gazdaság centralizáltságát – a Budapest-központúsággal) stb. Folyton harmóniára törekszünk, de közben szinte mindig konfliktust teremtünk. 

Magyarország egyfajta híd szerepet tölthet be. Híd lehet kelet és nyugat között, híd kultúrák között, híd a konfliktusok világában.

Magyarországot a kettősség jellemzi.

• Békevágy és állandó feszültség
• Hisztéria és apátia
• A „spiritualizmus” és a mindennapi élet szétválasztottsága
• Felsőbbrendűség és alázat
• Valós és nem valós kettőssége
• Negatívumok, különválás, megosztottság (társadalmi-, szociális - és gazdasági különbségek, politikai és ideológiai megosztottság) – Pártosodás

• • Probléma- és énközpontú világ
  • A panasz kultúrája
  • Azonnali megoldások vágya
  • Birtoklás, felhalmozás, biztonságkeresés
  • Elégedetlenség
  • Hatalomvágy, győzelmi vágy
  • Identitáskeresés
  • Szórakozással feloldani az élet nyomasztását
  • Vágy az elmélyülésre
  • A spiritualizmus erős, öntudatlan, automatikus megérzés
  • Alapvető segítő szándék
  • Kreativitás
  • Nosztalgia, a múlt tisztelete (mély gyökerek)
  • Normális életre való vágy
  • Kapcsolat a természettel
  • Kulturális gyökerek
  • Sokszínűség
  • Kritika és megkülönböztetés
  • Meglátjuk a pozitívumokat és negatívumokat is

 Tanulság

• • A spiritualitásra lehet építeni – meg kell nevezni egy mélyebb célt
  • A kettősségekben találni lehet egy közös magasabb szempontot
  • A kettősségek miatt láthatóvá lehet tenni a különböző oldalakat (előnyöket, hátrányokat)
  • Kreativitásra, normalitásra, gyökerekre, természeti kapcsolatra, egyediségre, megkülönböztető képességre lehet alapozni
  • Humor, játékosság
  • (Ott lehet belépni például, hogy mit nevezünk szabad-időnek, illetve szórakozásnak és nyomasztásnak)

B, Szervezeti környezet

Gyakoriak az érdekből (öncélból,) illetve a problémára, azok mentén szerveződött szerveződések

Alulszervezettség van, nehéz elérhetőség. Nincs kapcsolat a szervezetek között, vagy csak kevés, és az is inkább érdekek mentén húzódik meg.

• Civil szervezetek
• Egyházak / ezoterikus érdeklődés
• Politika
• Cégek

Tanulság

Önérdeket meghaladó, a társadalom minden rétegét elérő, a lehetőségekre épülő szerveződésre van szükség, ilyet kell létrehívni (hálózat).

C, Versenytársak (a célcsoport megszólításában)

• Hit, közélet, gazdaság mostani szereplői, az ezekből hasznot húzók
• A jóakarat-ot a katolicizmus egyfajta értelmezésben már használja, ezért elsősorban ott van versenytárs
• Olyan kezdeményezések, amelyek valójában öncélt szolgálnak (pl. haszon alapon működnek), de közösséginek adják el magukat
• Olyan cégek, szerveződések, amelyek kihasználva a megjelent igényeket (a közösség utáni vágy, természetvédelem, fenntarthatóság, szolidaritás stb.) azokat vagy reklámozási céllal használják, vagy azokra építve, de a haszon reményében tevékenykednek (ilyen lehet például a cégek úgynevezett társadalmi felelősségvállalása)
• Egyének-guruk
• „Megvilágosult hedonizmus”
• A politika bizonyos vonulatai, szerveződései

D, Partnerek

• Fejlesztő csoport, ill egy-egy ember, aki önmagában dolgozik
• Függetlenül működő csoportok – rendszeres, elmélyült együttműködés (számítani kell rá, hogy ritka lesz)
• Eseti együttműködések – sok irányba nyitott 
• A mi munkánkat segítő partnerek – multiplikátorok
• FONTOS! A kapcsolatok alakulásánál mindig világossá kell tenni, hogy mi a viszonyrendszer!!!